Segítség

Telefon: 06 1 801 6202
Fax: 06 1 700 2638
Email: info@kotelezo.hu

Ügyfélkapu

Elfelejtettem a jelszavam

Kötelező ABC

A

B

C

D

E

F

I

K

M

O

P

R

S

T

Z

  • Ajánlat

    A biztosítási szerződés megkötésére formális (jogi) értelemben nem a biztosító, hanem az ügyfél kezdeményezi úgy, hogy ajánlatot tesz a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére. Az ajánlat önmagában még nem szerződés. A szerződés - az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történő átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – jön létre, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik máshogy. Ha a biztosító 15 napon belül elutasítja az ajánlatot, a szerződés nem jön létre.

  • Baleset

    A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.

  • Baleseti bejelentő lap

    Más néven Európai baleseti bejelentő lap. A közismert kék-sárga baleseti bejelentő lap, mint neve is mutatja, egész Európában egységes formátumú űrlap. Az űrlap alapvetően nem a felelősség elismerésére, hanem balesettel kapcsolatos tények és adatok rögzítésére, s így a kárrendezés meggyorsítására szolgál (éppen ezért mindig javasolt a gépjárműben tartani egy baleseti bejelentő lapot). Ha egyértelmű a baleseti szituáció és a felek megegyeznek a vétkességről, a károkozó elismerheti a felelősségét a baleseti bejelentő lapon. A kitöltött és mindkét fél által aláírt baleseti bejelentő lap egy példánya a károsultnál, egy pedig a károkozónál marad. A példányokat mindkét félnek a kárbejelentésnél kell felhasználnia, amikor a károkozó biztosítóját értesítik a káreseményről. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a vétkességről, mindkét félnek a másik fél biztosítóját kell értesítenie a káreseményről, és oda kell eljuttatnia a baleseti bejelentő lapot.

  • Biztosítás felmondása

    A biztosítás felmondásának módját törvény szabályozza. kötelező biztosítást bármely fél felmondhatja, de csak írásban teheti meg és legalább 30 nappal a biztosítás évfordulója előtt. A 2010. január 1. után megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződést csak a kockázatviselés kezdetétől számított 1 naptári év után lehet felbontani, így az 1 éven belüli a biztosító váltás nem lehetséges. Az írásos felmondó nyilatkozatot ebben az esetben 30 nappal az 1 naptári éves határidő lejárta előtt kell eljuttatni a biztosítónak. A 2010. január 1. előtt kötött biztosítások esetében a biztosítást mindig az adott év december 31-dikével lehet felbontani. A felmondó nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezésének határideje ebben az esetben mindig az adott év december 01. éjfél (24.00 óra). A felmondó nyilatkozat beküldésére megadott 30 napos határidő elmulasztása esetén a biztosítás felmondása nem lehetséges. Amennyiben Ön biztosítási alkuszon segítségével kíván biztosítót váltani, úgy a biztosítás felmondását az alkusz végzi el Ön helyett a megadott határidőre.

  • Biztosítás igazolása

    A szerződés megkötését a biztosító által kiállított ajánlat/kötvény, vagy igazolólap tanúsítja; a folyamatos díjfizetést pedig a csekkszelvénnyel tudjuk igazolni. Aki banki átutalással, vagy díjlehívással fizet, annak a biztosítója külön igazolást készít a befizetésről. Ezeket a dokumentumokat mindig a forgalmi engedély mellett kell tartani, mert a hatóságok bármikor ellenőrizhetik.

  • Biztosítási alkusz

    A biztosítási alkusz olyan cég vagy természetes személy, amely a biztosító társaságok biztosítási termékeit, szolgáltatásait közvetíti megbízói számára. A biztosítási alkusz végezheti tevékenységét hagyományos csatornák igénybevételével (pl. személyes tanácsadással), illetve, az interneten, elektronikusan. Utóbbi esetében „online alkuszról” beszélünk. A biztosítási alkusz feladata, hogy megbízói számára megtalálja a konkrét igényeknek megfelelő optimális megoldást a biztosító társaságok kínálatában. A biztosítási alkusz a megfelelő ajánlat kiválasztása után megbízója nevében köti meg a szerződést és elvégzi a biztosítás megkötésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (pl. az előző biztosítás felmondása, az új biztosítás megkötéséhez szükséges dokumentumok beszerzése).

  • Biztosítási bróker

    ld. Biztosítási alkusz

  • Biztosítási titok

    Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.

  • Biztosítási törvény

    A legutóbbi módosítással 2004. május. 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről, általánosan használt rövidítése Bit. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.

  • Biztosításközvetítő

    A biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért (jutalék)-ot kap. Pozícióját tekintve lehet (ügynök) vagy (alkusz).

  • Biztosító

    A biztosító (v. biztosító társaság) olyan gazdasági társaság, amely a biztosítási díj fejében, meghatározott feltételekkel (pl. általános szerződési feltételek, különös feltételek stb.) átvállalja a biztosítottól egy a jövőben bekövetkező káresemény anyagi kockázatát, azaz a meghatározott feltételeknek megfelelő későbbi káresemény esetén kifizeti a kártérítés összegét a biztosítás kedvezményezettjének. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület. A biztosítók tevékenységét szigorú törvényi háttér, több jogszabály és rendelet szabályozza, amelyek betartását a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) folyamatosan ellenőrzi és szigorúan szankcionálja a vonatkozó jogszabályok esetleges megsértését.

  • Biztosított

    A biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosító szolgáltatására mindig ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult (kivéve a felelősségbiztosítást, ahol a biztosító közvetlenül a károsultnak térít), még akkor is, ha a díjat a (szerződő) fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

  • Biztosítóváltás

    Biztosítóváltásról beszélünk, ha a biztosított egy meghatározott biztosítási termékre vonatkozó szerződését felbontja meglévő biztosítójánál azért, hogy egy hasonló vagy ugyanolyan kockázatra szóló, de számára kedvezőbb kondíciójú biztosítási termékre kössön szerződést egy másik biztosítóval. Biztosítóváltással leggyakrabban a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében találkozhatunk, hiszen ezzel a biztosítási termékkel minden gépjármű tulajdonosnak/üzembentartónak rendelkeznie kell, ugyanakkor a biztosító társaságok versenye évről-évre új, egyre kedvezőbb ajánlatokat eredményez.

  • BO-MA (ld. még: Bonus-malus rendszer)

    BO-MA informatikai rendszert és a hozzákapcsolódó kártörténeti adatbázist a MABISZ és tagszervezetei, a magyarországi biztosítótársaságok hozták létre azzal a céllal, hogy a biztosítók a rendszeren keresztül tudjanak információt cserélni az ügyfelek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos kártörténetéről. Amikor egy ügyfél kötelező biztosítást vált, az új biztosító a BO-MA rendszeren keresztül kéri le az ügyfél kártörténeti igazolását és az érvényes bonus-malus besorolását a korábbi biztosítótól.

  • Bonus

    Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. Globál) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás)

  • Bonus-Malus

    Az alapdíjhoz képest meghatározott pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.

  • Bonus-malus rendszer

    A bonus-malus rendszer célja, hogy a gépjárművek üzembentartói a kármentes időszakukkal illetve a károkozásaik számával arányos mértékű biztosítási díjat fizessenek. A bonus-malus rendszer egy alap (A00), 10 bonus (B01-B10) és 4 malus (M01-M04) osztályból áll (az egyedi szerződéssel rendelkező személygépkocsik, tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók esetében). Az egyes bonus és malus fokozatokhoz tartozó kedvezményeket illetve pótdíjakat a biztosítók állapíthatják meg.

    A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerbe újonnan belépők az A00 osztálynak megfelelő alapdíjat fizetik. A szerződők besorolása minden kármentesen lezárt megfigyelési időszak (biztosítási év) után egy osztállyal javul.
    Káresemény esetén azonban két osztályt romlik a besorolás, személygépkocsi és motorkerékpár esetén, egy éven belüli 4 káresemény esetén pedig az M04-es malus-osztályba kerül a szerződő  . Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén pedig káreseményenként 1 osztályt romlik a besorolás.
    A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez kötődnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét annak engedélyével ki vezette. Az üzembentartó jogosult arra, hogy a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a biztosítónak a teljes kárösszeget megfizesse, és így megtarthassa korábbi bonus-malus besorolását.

  • Csekkes díjfizetés

    A legelterjedtebb díjfizetési mód Magyarországon. A szerződő levélben kapja meg a díjrészlet befizetésére vonatkozó sárga csekket, amit postai úton fizethet be. A gazdaságos és kényelmes elektronikus banki szolgáltatások fejlődésével a csekkes díjfizetés lassan elavulttá válik, különösen, hogy a biztosítók jelentős díjkedvezményekkel támogatják a csoportos beszedési megbízással vagy banki átutalással lebonyolított díjfizetést.

  • Díjfizetés

    A biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

  • Díjfizetési gyakoriság

    A szerződők háromféle díjfizetési gyakoriságból választhatják ki, hogy hogyan akarják kötelező biztosítási díjukat, díjrészleteiket befizetni, amennyiben a www.kotelezo.hu portálon kötik meg szerződésüket: - éves - féléves - negyedéves Magyarországon a negyedéves díjfizetési gyakoriság a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy a biztosítók általában jelentős díjkedvezményekkel támogatják az éves és féléves díjfizetési gyakoriság alkalmazását.

  • Díjfizetési mód

    A szerződők háromféle díjfizetési módból választhatják ki, hogy hogyan akarják kötelező biztosítási díjukat, díjrészleteiket befizetni: - csekkes díjfizetés - csoportos beszedési megbízás (inkasszó) - banki átutalás Magyarországon a csekkes díjfizetés a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy ez a legkevésbé kényelmes megoldás, valamint a biztosítók általában jelentős díjkedvezményekkel támogatják a csoportos beszedési megbízás, illetve a banki átutalás gyakoriság alkalmazását.

  • Díjhalasztás

    Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

  • Díjnemfizetés (DNF)

    Díjnemfizetésnek nevezzük, ha a szerződő nem fizeti be az esedékes kötelező biztosítási díjat a megadott határidőre (esedékesség + 60 napig), aminek következtében a kötelező biztosítás megszűnik. A szerződő az adott biztosítási évben új kötelező biztosítást csak annál a biztosítónál köthet, ahol az előző szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Díjnemfizetés esetén a szerződés megszűnése és az új szerződés megkötése közötti időszakra visszamenőleg is kell díjat fizetni melyet az új biztosító köteles beszedni.

  • Első díj (díjelőleg)

    Az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).

  • Évforduló

    Szabályzattól függően a naptári év váltása vagy a szerződéskötés dátumán történő évváltás.

  • FBAMSZ

    Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. 1991-ben 13 biztosítási alkuszcég által alakított érdekvédelmi, szakmai szervezet. A FBAMSZ ma több mint 100 független alkuszcég érdekképviseletét látja el.

  • Fedezetlenségi díj

    Az új törvényi szabályozás az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezeti a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj egységes járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a biztosítók díjhirdetésére előírt azonos határidővel, azaz október 30-ával. Ha a kötelező biztosítási szerződés megkötése a tulajdonjog megszerzésének napjánál később történik meg, abban az esetben a szerződőnek ki kell fizetnie a tulajdonszerzés napja és a szerződéskötés napja közötti időszakra elmaradt díjat. Ha a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg és a szerződő egy későbbi időpontban újra köti kötelező biztosítását, akkor esedékességi díjat és fedezetlenségi díjat is kell fizetnie a korábbi szerződésmegszűnésétől.

  • Felmondás

    A vagyonbiztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a (biztosítási időszak) végére, azt megelőzően legalább 30 nappal, írásban (ettől eltérő felmondási szabályokat a Szabályzatok tartalmazzák) Hatályba lépés: Az az időpont, amelyet követően a biztosított a biztosítási szerződésben foglaltak szerinti jogait érvényesítheti

  • Igazolás

    d. biztosítás igazolása

  • Kárbejelentés

    A kárbejelentés során a szerződő ügyfél jelzi a biztosítónak a káresemény bekövetkeztét. Kötelező biztosítást érintő káresemény esetében mind a károsultnak, mind a károkozónak a károkozó biztosítójánál kell bejelenteni a káreseményt. A kárbejelentéshez a mindkét fél által kitöltött és aláírt Baleseti bejelentő lapot (Európai baleseti bejelentő lap/ kék-sárga bejelentő lap) kell elküldeni a biztosítónak. A biztosítási szerződésekben szerepel a kárbejelentési határidő, amely időpontig a kárbejelentést meg kell tenni. Ha ezen határidőt követően tett késedelmes bejelentés miatt a lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, akkor a mulasztás a biztosító mentesülésével jár. A határidő elmulasztása nem jogvesztő tényező.

  • Kárenyhítés

    A már bekövetkezett kár, biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat a polgári jog szabályainak megfelelően.

  • Kármegelőzés

    Olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.

  • Kármentességi kedvezmény

    A kármenteségi kedvezmény olyan díjkedvezmény, amit egyes biztosítók azoknak a szerződőknek kínálnak, akik egy meghatározott időszakon belül nem okoztak káreseményt. A kármentességi kedvezménnyel a biztosító azokat a kockázatkerülő, biztonságos vezetőket jutalmazza, akik kármentességükkel hosszabb időtávon bizonyították, hogy alacsonyabb biztosítási kockázatot jelentenek, ezért jogos, hogy biztosítási alacsonyabb díjat fizessenek.

  • Kárszemle

    A kárszemle során a biztosító kárszakértője megvizsgálja a károsult gépjárművet, hogy megállapítsa a károsodás eredetét, illetve meghatározza a károsodás mértékét. A kárszemle során a kárszakértő összeveti a baleseti leírását és tényeit (Baleseti bejelentő lap) a gépjármű károsodásával, hogy tisztázza a károsodás valóban a balesetből származik. A kárszemléről jegyzőkönyv készül, amely alapján a biztosító megállapítja a kártérítési díj összegét.

  • Kártalanítási Számla

    A Kártalanítási Számla (vagy Garanciaalap, Kártalanítási Alap) biztosítók által létrehozott pénzalap; ahová a biztosítók bevételük 0,25%-át fizetik be negyedévente. A Kártalanítási Számla azokat a kártérítéseket fedezi, ahol, ahol a károkozó nem ismert, vagy ismert, de a törvényi kötelezettség ellenére sem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással. a Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli. Ha ismert a károkozó személye, a MABISZ a Kártalanítási Számláról fedezett kártérítés összegét a kifizetés után behajtja.

  • Kártörténeti igazolás

    A biztosítók a kártörténeti igazolás alapján véglegesítik a biztosítottak érvényben lévő bonus-malus besorolását. Az évfordulós biztosító váltók esetében a biztosítók a kártörténeti igazolásokat január 1-jét követően elektronikusan kérik ki a központi nyilvántartó rendszerből (BO-MA adatbázis).

  • KGFB-törvény

    A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét valamint a biztosítótársaságok működését több törvény és kormányrendelet szabályozza Magyarországon. Ezek az alábbiak: 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 20/2009. (X. 9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

  • Kockázatközösség

    A kockázatközösség biztosítási alapfogalom. Azoknak az embereknek a közösségét jelenti, akik a véletlenszerűen bekövetkező káresemények pénzügyi kockázatát megosztják egymás között. Mint a legtöbb biztosítás, a kötelező biztosítás is a kockázatközösség elvére épül. A mai, nagy értékű gépjárművekben keletkezett károk olyan mértékű anyagi terhet róhatnak a károkozókra, hogy az esetek többségében kétségessé válna a károsultak kártalanítása. A kockázatközösségre épülő kötelező biztosítás segítségével a gépjárművek üzembentartói egy elfogadható mértékű kötelező biztosítási díj megfizetésével együttesen finanszírozzák kártérítések összegét. Így a károsultak hozzájuthatnak a kártérítéshez, és a károkozók anyagi helyzetét sem roppantja meg végzetesen egy közúti káresemény.

  • Kockázatviselés kezdete

    Azaz időpont, amelytől a biztosítási szerződés hatályba lép és megkezdődik a biztosító helytállása kár esetén, ha a biztosítás utóbb érvényesen létrejön. A kötelező biztosítások esetében ez az időpont a szerződéskötést követő nap 0 óra, vagy - az év végi kötelező biztosító váltás esetében – a következő év január 1. 0 óra. Utóbbi esetben a szerződés november 1. és december 31. között jön létre, de e kockázatviselés csak következő év január 1-jén 0 órakor kezdődik meg, addig a korábbi kötelező biztosítás marad érvényben.

  • Kötelező gépjármű-felelőségbiztosítás (KGFB)

    Magyarországon érvényben 2009. évi LXII. törvény szerint minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni és folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani azt, hogy a gépjármű üzemeltetése során okozott esetleges károk fedezve legyenek a károkozó fizetőképességétől függetlenül. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti a károkozó által okozott károkat. Kár esetén mindig a károkozó biztosítóját kell értesíteni/felkeresni a károsultnak és a károkozónak egyaránt. A biztosító az anyagi/dologi károk esetében káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülésből fakadó károk esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

  • Kötvény:

    Az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. A szerződés megkötését igazoló vény! Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

  • MABIASZ

    Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja a hazai, magyar tulajdonban lévő biztosítási alkuszcégek érdekképviseletét. A MABIASZ jelenleg több mint 100 hazai alkuszég érdekképviseletét látja el, s ezzel az egyik legnagyobb érdekvédelmi-szakmai szervezet a magyar biztosítási piacon.

  • MABISZ

    Magyar Biztosítók Szövetsége. A Magyar Biztosítók Szövetsége a Magyarországon működő biztosítótársaságok érdekvédelmi és szakmai szervezete, amelyet 1990. november 14-én alakított meg nyolc biztosítótársaság. Jelenleg 25 biztosítótársaság, 3 fióktelep és 3 biztosítóegyesület tartozik a MABISZ tagjainak sorába.

  • MABISZ-díj

    A kötelező biztosításban alkalmazott fogalom, mely 2010.01 01.-től megszűnt. Szerepét a fedezetlenségi díj vette át. ( ld. fedezetlenségi díj)

  • Megbízás

    A biztosítási alkuszok ügyfeleik írásos megbízása alapján járhatnak el a kötelező biztosítással kapcsolatos ügyintézés során. Az aláírt és az alkusznak elküldött megbízás birtokában a biztosítási alkusz ügyfele nevében tudja megkötni az ügyfél által kiválasztott új kötelező biztosítást, illetve az alkusz szintén a megbízás birtokában tudja felmondani a korábbi kötelező biztosítást az ügyfél előző biztosítójánál. A megbízás összességében arra szolgál, hogy az alkusz minden, a kötelező biztosítással kapcsolatos adminisztrációs munkát, (levelezést, adategyeztetést, dokumentum lekérést) elvégezhessen az ügyfele helyett.

  • Megfigyelési időszak

    A megfigyelési időszak az az 1 éves biztosítási időszak, ami a kockázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig, illetve a későbbiekben az évfordulók között eltelik. A bonus-malus rendszerben a megfigyelési időszak alatti teljes kármentesség vagy okozott kár alapján változik a szerződő bonus-malus besorolása pozitív vagy negatív irányban.

  • Online alkusz

    Olyan biztosítási alkusz, amelyik a biztosítás közvetítő tevékenységet kizárólag az interneten keresztül, díjkalkulációra és szerződéskötésre alkalmas internetes portálon végzi. végzi. Ilyen például a kotelezo.hu biztosítási portál, ahol a látogatók kiszámíthatják biztosítási díjukat, minden biztosító ajánlatát megtekinthetik, majd megköthetik a kiválasztott biztosítást.

  • Online kedvezmény

    Az internet környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes lehetőséget kínál a kötelező biztosítás megkötésére, illetve a biztosításal kapcsolatos adminisztráció és tájékoztatás lebonyolítására. Az internetes szerződési formát támogatva egyre több biztosító kínál speciális díjkedvezményt, ún. online kedvezményt azoknak, akik az interneten kötik meg kötelező biztosításukat és lehetőséget adnak arra, hogy a biztosító elektronikus formában küldhesse el számukra a kötelező biztosítással kapcsolatos dokumentumokat, illetve a későbbiekben is e-mail-ben tarthasson kapcsolatot velük.

  • PSZÁF

    Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a biztosítási piac felügyeleti szerve. A PSZÁF adja ki a biztosítási piacon működő gazdasági társaságok működési engedélyét és folyamatosan ellenőrzi a biztosító társaságok és biztosítási alkuszok működését szabályozó jogszabályok betartását. Amennyiben a PSZÁF mulasztást, vagy törvénysértést állapít meg, a figyelmeztetéstől a súlyos pénzbírságok kiszabásáig terjedő szankcióval büntetheti a törvénysértésben elmarasztalt piaci szereplőt. Végső esetben pedig ideiglenesen vagy részlegesen, de akár véglegesen is bevonhatja az adott piaci szereplő működési engedélyét.

  • Regressz

    Visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is köteles érvényesíteni, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)

  • Respiro

    A respiro azt a türelmi időszakot jelenti, amely a biztosítási díj esedékességének napján kezdődik és – a kötelező biztosítások esetében – 60 napig tart. Ez alatt az idő alatt a biztosítási szerződés a biztosítási díj befizetése nélkül is érvényben marad. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat a respiro időszak végére sem fizeti be, a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel megszűnik.

  • Szerződés megszünése

    A kötelező biztosítási szerződés alapvetően határozatlan időre szól (csak egyes, speciális esetekben lehet határozott időtartamra szólószerződést kötni). A biztosítási szerződés három okból szűnhet meg: érdekmúlás miatt, felmondással vagy díjnemfizetés miatt Érdekmúlással akkor szűnik meg a szerződés, ha a szerződő eladja vagy kivonja a forgalomból a gépjárművet. Ugyancsak érdekmúlás jelentkezik a gépjármű garanciális cseréje, nem biztosítási káresemény következtében beálló megsemmisülése vagy ellopása esetén. Felmondással a szerződés csak a biztosítási évforduló napján szüntethető meg, ha az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal bármelyik fél írásban felmondja a szerződést. A szerződés év közben nem mondható fel. Végül a szerződés díjnemfizetés esetén is megszűnik, ha a szerződő az esedékes díjat az esedékesség időpontját követő 60 napos türelmi időn belül nem fizeti be. (ld. Díjnemfizetés)

  • Szerződéskötés

    A kötelező biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a biztosító 15 napon belül elfogadja az ügyfél ajánlatát. Amennyiben a biztosító nem nyilatkozik az ajánlattételtől számított 15 napon belül a szerződés automatikusan létrejön visszamenőleges hatállyal az ajánlattétel időpontjára, az ajánlat szerint. A szerződéskötés előtt fontos, hogy az ajánlattevő ügyfél pontosan tisztában legyen a kötelező biztosítási ajánlaton feltüntetendő adatokkal és információkkal, mert a pontatlan, téves vagy hibás ajánlattétel a későbbiekben jelentősen módosíthatja a szerződés feltételeit és a biztosítás díját.

  • Szerződő

    A biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést az ajánlat megtételével, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díj fizetésére is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója.

  • Totálkár

    A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)

  • Türelmi időszak

    d.: Respiro

  • Zöldkártya

    A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, amelyet a biztosítók állítanak ki az érvényes kötelező biztosítással rendelkező ügyfeleik számára. Zöldkártyára akkor lehet szükség, ha külföldre utazunk a gépjárművünkkel. Az európai országok zöménél, a rendszámegyezmény miatt, még a zöldkártya bemutatására sincs szükség, mert az államok elfogadják a magyar forgalmi rendszámot, és a rajta lévő országjelet, a felelősségbiztosítás igazolásául. A nemzetközi Zöldkártya Egyezmény keretében a zöldkártyával a világ alábbi 47 országában a lehet igazolni, hogy a gépjármű rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással: Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország, Gibraltár és Man szigete, Görögország, Hollandia, Horvátország, Iráni Iszlám Köztársaság, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Marokkó, Moldávia, Monaco, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Vatikán, San Marino Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

A kotelezo.hu-n...

Árgaranciát adunk
a kikalkulált díjra.
Minden papírmunkát elintézünk Ön helyett.
Minden biztosító ajánlatát megtalálja.
Gyorsan és kényelmesen köthet szerződést.
designed by hopper logo | logótervezés | honlapkészítés